utolsó frissítés: 2007. febr. 7.

A cukor ügyétől az Internácionálé elénekléséig. Egy falusi politikai szervezet színeváltozásai, 1944-1950. Magyar Kisebbség. Új sorozat, X. évf. 2003.2-3 (28-29.) szám


A cukor ügyétől az Internácionálé elénekléséig

Egy falusi politikai szervezet színeváltozásai, 1944-1950.

 

A Magyar Népi Szövetség sóváradi szervezetének jegyzőkönyveit fénymásolatban a székelyudvarhelyi  P. Buzogány Árpádtól kaptam. A keményfedelű, vonalas füzetbe írt jegyzőkönyvek eredeti példánya Király András sóváradi lakos tulajdonában van, akinek apja Király István a M.N.Sz. vezetőségi tagja, majd a Román Munkás Párt helyi sejtjének titkára volt. A sóváradi tagszervezet tevékenységéről az 1944. november 21-1950. július 28. közötti időszakból 89 jegyzőkönyv maradt fenn. A kézírásos jegyzőkönyvek néhány lap kivételével kitűnően olvashatók. A mondatszerkesztésből és a rendezett írásképből arra következtetünk, hogy a jegyzőkönyvek gyűléseken készült feljegyzések alapján egy későbbi időpontban készültek, ezeket a minden alkalommal a gyűléseken jelenlévők által kijelölt két hitelesítő személy utólag aláírta.

Az alábbi válogatásban 22 jegyzőkönyv szerkesztett változatát közöljük. Célunk annak a politikai-ideológiai folyamatnak dokumentálása, ahogyan a községben a spontán, valódi érdekvédelmi politizálásra rátelepedett a nagypolitika. Az első évek szervezeti életének mozgalmas, sokszínű érdekvédelmi, közművelődési tartalmai helyett a negyvenes évek vége felé (különösen az 1947-es átszervezés után) fokozatosan teret nyertek a helyi céloktól és érdekektől idegen, vagy nagyon távol álló politikai kérdések és kiszorították a lakosság mindennapjaiban fontos "apró" ügyeket. A szervezetben évről-évre  erősödött a Kommunista Párt, majd a Román Munkás Párt befolyása, lassan a kommunista politikai és ideológiai célkitűzések, eszmék  és a központból kapott utasítások terjesztőjévé, végrehajtó szervévé vált. Ezzel párhuzamosan beszűkült lokális társadalmi bázisa, tagsága fogyott. A kollektivizálás melletti agitálás, a begyűjtést szorgalmazó propaganda, az osztályharcos politika térnyerése a szervezetben megosztotta a falu társadalmát.

1947 januárjában felsőbb utasításra "a M.N.Sz.-et teljesen újjá kell szervezni és egy bizottságra van szükség aki ezt a munkát elvégezze. Ezen bizottságnak az volna a kötelessége, hogy házcsoportonként eljárja a falut és beszervezzenek minden jelentkezőt" jelenti be az alelnök a január 13-i gyűlésen. Március 10-én a "titkár jelenti, hogy a M.N.Sz. újjá szervezése befejeződött és az összes tagok száma 438."  (A szervezetnek 1944 decemberében 763 tagja volt.) Az is megtörtént, hogy a Szövetség egyik évi rendes közgyűlésén (1947 április. 20) csak "a közgyűlés mint egy 67 tagja jelent meg" ezért egy héttel elhalasztották. Annak ellenére hogy "ezen közgyülés is ki volt hirdetve a községben a szokásos módon"  egy hét múlva is csak 69 tag jelent meg. 1949 végén újabb átszervezés következett, ekkor már a helyi szervezetben a kommunista propaganda került túlsúlyba: "azon az uton kell haladnunk amelyet a R.M.P. jelölt ki számunkra" jelentette ki egyik vezetőségi tag.

A külső ideológiai, politikai nyomásra átrendeződtek a helyi társadalmi viszonyok, a M.N.Sz. rendezvényein agresszív megnyilvánulásokra, a járási kiküldöttek javaslatára tagok kizárására, a tagság időszakos felfüggesztésére került sor. A helyi problémáktól elidegenített politizálást a gyűlések jellege és tárgysorozatai mellett a szervezet gyűlései számának évenkénti alakulása is jelzi: 1944-ben 4, 1945-ben 30, 1946-ban 16, 1947-ben 13, 1948-ban 9, 1949-ben 4, 1950-ben 13 gyűlést tartott a M.N.Sz. sóváradi tagszervezete. Míg például 1945-ben a választmányi és tizedesi (a falu tízeseinek képviselői) gyűlések mellett még 11 rendkívüli közgyűlést egy tantestületi értekezletet és a Szövetség Női csoportjának gyűlését tartották, addig 1948-1949-ben mindössze egy taggyűlésre került sor, ezekben az években a csak a szűk körű vezetőség -- az Intéző Bizottság és a Végrehajtó Bizottság -- ült össze.

A szervezet belső életének kezdeti demokratizmusát is a felülről vezérelt technikák váltották fel. Például a vezetőséget első években a közgyűlés javasolta és választotta, később a vezetők cseréjét szűk körű intézőbizottsági gyűlésen egy vezető személy javasolta és a gyűlés a jelölteket "egyhangulag megválassza".

 A szervezetben megszűnt az első évek érdekvédelmi tevékenysége. Míg a kezdeti időszakban többször előfordult, hogy nem fogadták el a járási központból érkező utasításokat, nyomatékosan kifejezték saját álláspontjukat, sőt javaslatokat tettek a központnak érdekvédelmi akciók kezdeményezésére, a negyvenes évek második felétől a feltétel nélküli alárendelődés időszaka kezdődött el. Ennek a szerepváltásnak az volt a következménye, hogy a szervezet vezetői 1950-ben nem tanúsítottak semmiféle ellenállást, szembeszegülést az E.M.G.E. és a gazdakör vagyonának felszámolásakor.

 

 A jegyzőkönyveket betűhíven közöljük, néhány értelemzavaró ékezethiány kiegészítésével. A szögletes zárójelekben saját megjegyzéseink olvashatók, a [...] jelölés a terjedelmi okokból kihagyott, mondanivalónk szempontjából nem lényeges szövegrészek helye.

 A teljes anyag fénymásolata a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményében, a .... szám alatt található.

Oláh Sándor

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon, 1944 november 21.én a Magyar Népi (Demokrata) Szövetség[1] alakuló közgyülésén. Jelen vannak: Kopacz Antal a M.N.Sz. nyárádszeredai járási elnöke, ifj. Vas Dénes községi biró, Jancsó István községi jegyző és a falu népéből összesen 287 érdeklődő személy.

A gyűlést Jancsó István, községi jegyző nyitotta meg és felkéri Kopacz Antalt, hogy ismertesse a M.N.Sz.-nek a munkaprogramját.

Kopacz Antal ismerteti a M.N.Sz. munkaprogramját és célját, mely az itt élő népek közötti békés együttélés megteremtése és az egyenjogúságukért való küzdelem. A Szövetség tagja lehet minden becsületes, igazságszerető férfi és nő. A Szövetség célja, hogy segítséget nyújtson a közigazgatási, közoktatási, közgazdasági szerveknek, szabad véleménnyilvánításra és egészséges bírálatra nevelni. Továbbá előadja, hogy egyedül a M.N.Sz. nek köszönhető, hogy a betolakodott soviniszta román csendőrök nem hurcolhatták el az itt élő munkás embereket. Ezek után felkéri a népi gyűlést, hogy válassza meg tagjai közül a Szövetség vezetőségét ...

 A közgyűlés a vezetőségre bízza a megfelelő létszámú tizedesek kiválasztását a szervező munka elvégzésére. Ugyancsak a vezetőségre bízza a szükséges létszámú választmányi tagnak a behívását.

 Mivel több tárgy nincs az elnök a gyűlést bezárja.

K.m.f.

 

3/1944

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon, 1944 december hó 20-án a M.N.Sz. tizedesi[2] és választmányi gyűlésén...

 Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitja. Elnök bejelenti, hogy a tizedesek által összegyűjtött tagok létszáma 763. A gyűlés a bejelentést őszinte örömmel tudomásul veszi. Elnök kéri a gyűlést, hogy a karácsonyi színdarabra vonatkozó helyárakat a gyűlés állapítsa meg. A gyűlés a helyárakat a következő képen állapítja meg: első hely 7 P II. 5, álló hely 4 P. Ünnep harmadnapján 4 P, az öregeknek pedig 2 P.

 A zenészek étkeztetését a választmány díjmentesen felajánlja.

Sipeki Béla testvérünk megbotránkozását fejezi ki az ellen a nem demokratikus szellemben történt cukorelosztás ellen, amit a "Hangya" végzett, mégpedig úgy, hogy a tagok 1/2 a nem tagok 1/4 kgr.ot kaptak. Elnök jelenti, hogy már a felszólalás előtt közbenjárt az illetékes helyen, hogy ilyensmi máskor elő ne forduljon...

                K.m.f.

4/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 március ho 23-án a "Magyar Népi Szövetség" választmányi és tizedesi gyűlésén.

Jelen vannak [34 név]

Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitja. Elnök kéri a gyűlést, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére két tagot nevezzen ki [...]

 Elnök kéri a gyűlést, hogy határozzon afelől aki a tizedesi és választmányi tagok közül valamilyen belső ügyet el mond kint a faluban milyen büntetést szab a gyűlés rájok. A gyűlés egyhangúlag úgy határoz a melyik tag bármilyen belső ügyet elmond kint a faluba azt először meginti és másodszor pedig kizárja a tizedesi és választmányi tagok sorából.

 Elnök indítványozza, hogy a választmányi és tizedesi tagok közül két tagot küldjenek ki a községi tanács gyűlésére mint megfigyelőt, akik álandóan figyeljék a tanács munkáját.

 A gyűlés az elnök indítványát egyhangulag elfogadja és a tanács gyűlések megfigyelésére kiküldi három havi időtartamra Bíró S. Ferencz és Péter János testvéreinket.

Elnök előterjeszti, hogy a népbíróság megalakítása igen időszerű volna, hogy minden apró-cseprő üggyel tagjainknak ne kelljen a rendes bírósághoz fordulni. Kéri a gyűlést, hogy jelöljön ki tíz tagú népbírósági jelölteket, akiket majd a nép gyűlés fog megválasztani.

 A gyűlés egyhangulag elfogadja a népbíróság megalakításának tervét[3] és a maga köréből jelöl a tagságra még pedig a következő testvéreinket [10 név]  akiknek a megválasztását a népbíróságba a népgyűlésre bízza.

Több tárgy nem lévén az elnök a gyűlést bezárja.

K.m.f.

 

7/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 április 8-án a Magyar Népi Szövetség rendkívüli közgyűlésén.

Jelen vannak: Szőcs Béla M.N.Sz. titkára, Pajzs Gábor M.N.Sz. járási titkára, Vass Márton helyi elnök, Király István alelnök, Madaras Béla pénztárnok, Biró Dezső titkár-jegyző, valamint a Magyar Népi Szövetség 217 megjelent tagja.

Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitja.

Elnök bemutatja a megérkező vendégeket kihangsúlyozza, hogy mind a két kiküldöt a nép embere, a népből származott így ismerik a nép minden baját.

Ez után Szőcs Béla emelkedett szólásra, megemlékezik, hogy ő Sóvárad község szülötte és ezek után megtartja magas szárnyalású beszédét, ismerteti, hogy a Magyar Népi Szövetség azt a gigantikus erőfeszítését amit kifejt a nép érdekébe. Ezek után rátér a fasizmus igen káros okára és ismerteti a Magyar Nép tragédiáját és megállapítsa, hogy az igazi ellenségeink mindig a németek voltak, de a vőrős hadsereg [sic!] segítségével meg kaptuk a felszabadulást és magunk intézzük a sorsunkat. A szervezetünk politikai tényezővé vált, szava van már mindenütt, tanácsnál, városnál munka kamaránál a kormánynál. A M.N.Sz. kell ellenőrizze a birót, tanácsot, jegyzőt, főszolgabírót mindenkit aki a körében működik.

Továbbiakban ismerteti a román nép küzdelmét a demokráciáért aki kivívta az igazi szabadságot és nem kell félni az új helyzetben mert igazi demokrata népkormányzás lesz és el kel tűnjön a soviniszta uszításoknak. Mi nem akarunk több háborut és így szívünkből ki kel öljük a gyülötet és szeretettel kell egymás iránt viseltessünk, azért kel a szeretetet kifejleszteni önmagunkba, hogy több háborut ne lehesen kezdeni. Továbbá előadja, hogy a Kükülő völgyi szegény emberek településére megengedik, hogy Lomád, Zágor stb. falvakba letelepedjenek és kéri gondolják meg, hogy akiknek kevés a földje igyekezzék ezen földek és házak elfoglalását.[4]

 A bevetendő területeket minél előbb vessük be, hogy mindenki ez évben a munkájával jusson az életet adó élelemhez.

Ezek után Pajzs Gábor a kerületi titkár beszél a rémhír terjesztés ellen. Ezen jegyzőkönyv hitelesítésére Varga Sándor és Zsombori Vilmos kéretik fel. Ezek után az elnök a gyűlést bezárja.

K.m.f.

 

9/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 árpilis 21-én a Magyar Népi Szövetség tizedesi és választmányi gyűlésén. [...]

Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitja [...]

Elnök előadja, hogy a környező községekbe valamint a mi községünkbe is katonai behívók jönnek a regáti városokba, de mivel a nemzetiségi miniszterrel folytatott tárgyalások[5] alkalmával az a megálapodás volt, hogy magyar anya nyelvű testvéreink csak újonnan alakuló alakulatokba vagy pedig munkára a megyébe esetleg a szomszéd megyébe lehet behívni ezeket előadva ismerteti a napokban folytatott eljárását ebben az ügyben és beszélt telefonon a M.N.Sz.-el, a Népőrséggel és a Demokrata Arcvonal[6] titkárságával ott azt a felvilágosítást adták, hogy kapcsolatba lépnek az illetékes hatoságokkal és az eredményről értesíteni fognak.

 A gyűlés az elnöki bejelentést és az ügyben valo eljárást tudomásul veszi.

 Elnök előterjeszti, hogy a Szövetség pénztárábol valamilyen anyagot kelene vásárolni, hogy a pénz értéke ha csökken ne érje veszteség.

 A gyűlés egyhangúlag ugy határoz, hogy a Szövetség pénzéből 2500 P.-ig colos deszkát vásárol a deszka megvásárlásával meg biza Madaras Béla, Orosz József, Bartha Sándor, Király István és Vass Márton testvéreinket[...]

K.m.f.

 

10/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 április 28-án a Magyar Népi Szövetség rendkívüli közgyűlésén [...]

 Elnök előadja, hogy az utóbi időben agodalmaink voltak afelől, hogy esetleg olyan intézkedések jönnek amelyek nem felelnek meg a "Magyar Népi Szövetség nek a kormánnyal kötött  egyeség szellemének, igy többek között katonai behivok jöttek regáti munka szolgálatra valamint fel akarják oszlatni a községi tanácsot is ezek után ismerteti, hogy egy két tagú küldöttség járt marosvásárhelyi M.N.Sz. hez ezeknek az ügyeknek az elintézésére, akiknek a közbenjárására elrendelték, hogy akinek hívoja jön nem kel egyelőre bevonuljon és a hivot kel beküldeni a M.N.Sz. hez. Ezek után kéri a tagoknak a szeretetben valo élését és az össze tartást.

 A közgyűlés a bejelentéseket tudomásul veszi.

 Elnök bejelenti, hogy a Május 1 a munkás ünep meg lesz tartva, teljes munka szűnet lesz. Az elnöki bejelentést a közgyűlés tudomásul veszi.

 Mivel több tárgy nem lévén az elnök a gyűlést bezárja.

K.m.f.

 

11/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 május 16-án a "Magyar Népi Szövetség" tizedesi és választmányi gyűlésén [....]

 Elnök részletesen beszámol a "Magyar Népi Szövetség" nek 1945. Május 6-13-ig Kolozsváron tartott országos Naggyűlésének minden egyes pontjárol. Első sorban ismerteti a hét napig tarto Magyar Népi Parlamenti tárgyalásoknak a műsorát, ezek után rátér a naponkénti tárgyalásokra még pedig a gazdasági, jogi, közigazgatási, közművelődési, iskolai, egyházi, szövetkezeti ügyekről.

 Ezek után rátér részletesen a Groza kormány azon kijelentésére, hogy amit a Magyar Népi Nagygyűlésen a magyar nép kívánt teljes egészben meg fogja adni a kormány.

 A beszámolot a gyülés egyhangulag tudomásul veszi. Egyben elhatároza a gyűlés hogy az edig is rendületlenül folytatot munkát még nagyobb erővel fogja végezni.

 Mivel több tárgy nem lévén az elnök a gyülést bezárja.

K.m.f.

 

14/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 junius 3 án  a "Magyar Népi Szövetség" tizedesi és választmányi gyülésén [...]

Elnök előterjeszti, hogy a Magyar Népi Szövetséghez és enek Központjához intézen egy határozatot, hogy Észak Erdélyből mivel igen nagy létszámu állatot vettek igénybe ennek ellensúlyozására alakitson egy vegyes bizotságot a demokratikus pártokbol a központ és vizsgálja felül ugy az Ó királyság valamint az Észak Erdélyi gazdák teherbiroképeségét megálapitva azt, hogy a regáti 20 holdas gazdának menyi állata van ugy szintén egy Észak Erdélyi gazdának átlag véve és a megálapitás után mentesitsék az Ésszak erdélyi gazdákat a beszolgáltatás alol.

 A gyülés az elnök előterjesztését egyhangulag elfogadja és utasitja az elnökséget, hogy a határozatot foglalja irásba és terjesze fel a Központhoz.

 Több tárgy nem lévén az elnök a gyülést bezárja.

K.m.f.

 

18/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 julius 1.én a "Magyar Népi Szövetség" rendkívüli közgyűlésén.

Jelen vannak: Vass Márton elnök, Bíró Dezső jegyző-titkár, Biró Géza Gazdaköri elnök, Zsombori Vilmos kiküldöt valamint a M.N.Sz. 216 megjelent tagja.

Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitja.

 Elnök kéri a gyűlést, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére két tagot nevezzen ki. Mire a gyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Bíró E. Sándor és Józsa Ferencz testvéreinket kéri fel és biza meg.

 Elnök bejelenti, hogy Szövetségünk az utóbbi két hét alatt két nagy gyűlésen vet részt még pedig a marosvásárhelyi vármegyei gyűlés és a Földmívesek Bukaresti kongresszusán és felkéri Kimpián Simon testvérünket hogy a marosvásárhelyi gyűlésen elhangzot politikai beszámolot ismertese.

 Az elnöki felhivás után Kimpián Simon igen részletesen ismerteti a gyűlésen elhangzot politikai beszámolt és ismerteti a határozati javaslatot is.

 Elnök felkéri Bíró Géza Gazdaköri elnököt, hogy a gyűlésen elhangzott gazdasági kérdésekről számoljon be.

 A gazdaköri elnök igen részletesen beszámol a gazdasági ügyekről.

 Elnök felkéri Zsombori Vilmos testvért, hogy a Bukaresti kongreszusrol[7] számoljon be. Az elnöki felhivásra Zsombori Vilmos igen részletesen beszámol a Bukaresti gyülésről ismerteti a fogoly kérdést[8] az állampolgárságot[9] a népőrséget, valamint a szövetségünknek rádioval valo ellátását, pénzbeváltásrol, és a vasutrol az inkadrálásrol.

Ezek után az elnök megtartja nagyhatású beszédét amit a gyülés igen nagy tetszésel fogad.

 Mivel inditványt nem tettek és több tárgy nincs az elnök a gyülést bezárja.

K.m.f.

 

19/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 julius 10 én  a "Magyar Népi Szövetség" válaszmányi és tizedesi gyülésén [...]

Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyülést megnyitja [...]

Elnök ismerteti a politikai helyzetet és ezek után rátér az ovodánál megüresedet ovonői állás betőltésére és jelenti, hogy Korodi Jozsefné kéri a tanfelügyelőségtől, hogy a sóváradi ovodához neveze ki ovonői állásra de mivel a kérésen kel a M.N.Sz. javasolja a kinevezést és kéri az elnök, hogy szavazon a gyülés hogy Korodi Jozsefné kérését javasolja vagy nem.

 A gyülés hosszas vita után ugy határoz, hogy bár Korodi Jozsefné demokratikus mivoltát hangoztatása [hangoztatja] de a nép bizalmát nem birja a rövid hozzászolásokban kitűnik, hogy 1944 szep 15 a vőrős hadsereg átvonulása után a reakcios betolakodo gárdista csendőrőkkel egyetértve közre müködött a magyarok elhurcoltatásában, a magyar nyelvet nem birja tökéletesen, és fel veti a gyülés, hogy tagja volt e a M.N.Sz. nek kezdetől fogva ere az Elnök ismerteti a M.N.Sz. alapszabály azon részét a mely szerint minden olyan egyén tagja lehet a szövetségünk[nek] aki magyarnak valja magát és az irány vonalat betartja, de mivel csak akor jelentkezet tagnak a mikor a kérvényét hozta és kérte javaslatát a M.N.Sz. nek a bár tagnak valo belépését elfogatta dacára annak [hogy a] gárdista rém uralom alat barátnéihoz intézet levelében azt hangoztassa "hogy ő jo oláhné maradt és nem köpönyeg forgato magyar" a fenti indokok alapján a gyűlés az ovonöi álásra Sóváradra valo kinevezését nem javasolja.

 Elnök elöterjeszti és a gyülés egyhangulag elfogadja hogy ha Korodi Jozsefné nem kapna állást a férje haza jöveteléig anyagi támogatásba részesiti.

Több tárgy nem lévén az elnök a gyűlést bezárja.

K.m.f.

22/1945

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon 1945 augusztus 16 án a a "Magyar Népi Szövetség" választmányi és tizedesi gyűlésén.

Elnök üdvözli a magjelenteket és a gyülést megnyitja. Elnök kéri a gyülést, hogy a jegyzőkönyv hitelesitésére két tagot nevezen ki [...]

Elnök ismerteti az általános politikai helyzetet és részletesen beszámol az elmult gyülés óta történt politikai eseményekről.

A gyülés a beszámolot tudomásul veszi.

 Az elnök ezek után bejelenti, hogy a községünkben is megalakult a Kommunista Párt sejte aminek megalakult a szervező bizottsága és vannak tagjelöltjei is ebbe a sejtbe csak igazságos, becsületes és a közöségért harcolo ember léphet be meghivás utján.

 A gyülés a sejt megalakulását tudomásul veszi.

Mivel több tárgy nincs az elnök a gyülést bezárja.

K.m.f.

 

29/1945

Jegyzőkönyv

Készült 1945 november hó 21 én Sóváradon a M.N.Sz. tizedesi és választmányi gyűlésén [...]

Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyülést megnyitja. Elnök kéri a gyülést, hogy a jegyzőkönyv hitelesitésére  két testvérünket biza meg [...]

Vass Márton elnök ismerteti a M.N.Sz. 100, intézőbizottságának marosvásárhelyi gyülésén elhangzot határozatokat és javaslatokat és a magyar néphez szolo kiáltványt.[10]

A gyülés az ismertetést egyhangulag tudomásul veszi.

Következökben Kimpian Simon szol a M.N.Sz igazi munkájárol és a magyar nép öntudatárol.

Ez után Vass Márton elnök kéri a tizedeseket hogy számoljanak be munkájukrol, mondjanak kritikát a vezetőségről és önkritikát magokrol.

A beszámolást Jozsa Ferencz kezdi el és folytatja Zsigmond Jozsef, Péter János, Sántha Ferencz, Varga Mihály, Vass Sándor, Madaras Béla, Király István, Biró Dezső és Vass Márton akik a munkát továbbra is válalják.

Ez után beszámolnak még Mezei Ferencz, Biró Jozsef, Biró A.Jozsef, Király Pál, Toth Ferencz, Balogh Mihály, Ujfalvi István akik a további munkát nem vállalják.

A gyülés Vass Márton zároszavaival ér véget amikor is kéri, hogy tartson ki mindenki a demokrácia mellet és a M.N.Sz. ügyei mellet.

Ezek után az elnök elszámolásra hivja fel a tizedeseket.

Mivel több tárgy nincs az elnök a gyűlést bezárja.

K.m.f.

 

12/1946

Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon  1946 VIII 4 én a M.N.Sz. Intézőbizottsági gyülésén.

 Jelen vannak [16 tag ].

Vass Márton a M.N.Sz. elnöke üdvözli a megjelenteket és a gyülést megnyitja. Az Elnök azután megtartja a bevezető beszédét kiemeli, hogy soha sem volt nagyobb szükség a magyar egységre mint éppen most, mivel a soviniszta uszitás éppen most van a tetőfokán. Ezért minden demokratikus magyarnak egységbe kell tömörülni, hogy igy elérhessük a teljes jogegyenlőséget.

 Az Elnök azután ismerteti, hogy a községi elöljáróság rendeletet kapott, hogy Koródy Józsefnét segítse elő abban, hogy 1946 szept. 1 jén megnyithassa az óvodát. A gyülés egyhangulag ugy határoz, hogy ezen rendeletet el nem fogadja és meghozza a következő határozatot: Sóvárad M.N.Sz. Intézőbizottsága személyi kérdésekkel nem foglalkozik, de nemzeti jogaink megcsonkitásának látja, hogy egy szinmagyar községben román nyelvű óvoda müködjön. A magyar nyelvű óvoda müködését akkor látja biztositottnak, ha a felügyeleti jogot a magyar Tanfelügyelőség[11] biztositja. Éppen ezért arra kéri az Intézőbizottságot és vármegyei vezetőségünket, hogy szíveskedjék az ügyben a leghatározottabban közbelépni és mindent elkövetni, hogy az óvónő kinevezését valamint a felügyeleti jogot a magyar Tanfelügyelőség eszközölje és gyakorolja -- biztositván ezzel a tiszta magyarajku községben az óvoda magyar tannyelvét.

 Bár a mai napig még rendelkezés nincs de azt halljuk, hogy arra törekvés van, hogy községünkben felállítsák a román nyelvű állami iskolát. Hattanerős felekezeti iskolánk van. Teljesen biztositja a Népoktatást. Magyar anyanyelvű az egész község. Jó lenne, ha Központunk ennek utána nézne...

Az elnök ezután felkéri Lőrincz Andrást a Választási Bizottság elnökét, hogy számoljon el a választási alapra gyüjtött pénzzel.

Lőrincz András beszámol a választási alapra gyüjtött pénzzel [...]

Azután Madaras Béla lemond pénztárnoki állásáról. Az Intézőbizottság egyhangulag ugy határoz, hogy lemondását nem fogadja el!

Biró Dezső a M.N.Sz. titkára előadja, hogy a halászat ügye bonyolódik és határozzon az Intézőbizottság, hogy a községben vagy idegennek adja-e ki a halászterületet.

Az Intézőbizottság úgy határoz, hogy idegennek nem lehet a halászatot kiadni, csak ha 10.000.000 lei garanciát tesz le [a] bérlő. A helybeli esetleges bérlőknek nem kell semmi garancia. Az Elöljáróságnál tiltakozzon az Intézőbizottság, hogy ha a nép ellene van nem lehet kiadni a halászoknak.

 A cukor ügyében is foglalkozott az Intézőbizottság. Követeli, hogy mielőbb járjon el a községi Elöljáróság, hogy vizsgálja ki, hogy ki a hibás, hogy a nép miért nem kap három hónapja cukrot.

 Több tárgy nem lévén az Elnök a gyülést befejezi.

K.m.f.

1o/1947

Jegyzőkönyv

Felvétetett a sóváradi M.N.Sz. 1947 évi Szeptember hó 27 -- én tartott nagygyűléséről.

Jelen vannak a vezetőség és 73 M.N.Sz. tag, valamint a sóváradi R.K.P. sejt 17 tagja.

Elnök üdvözli az elég szép számban megjelent érdeklődőket és a nagygyűlést megnyitja. Megnyitó beszédébe ismerteti a nagygyülés egybehívásának célját, majd pedig utasitja Fazakas Lajos titkárt, hogy a v.m. M.N.Sz.[12] által és a Nemzeti Parasztpárt elleni per[13], valamint a görög nép hősies harca a szabadságért és a demokráciáért, - tárgyában -- kiadott téziseket olvassa föl.

 A tézisek fölolvasása után Vass Márton v.m.[14] elnök testvérünk fölvilágosító és tájékoztató beszéde hangzik el.

 Vass Márton v.m. elnök testvérünk beszédében rámutat arra, hogy tulajdonképpen a demokratikus pártok megalakulása moszkvai közbenjárásra, csakis Stalin generalisimus-nak köszönhető, ugyanis az 1944 évi október elején átvonuló és fölszabadító "dicsőséges vörös hadsereg" -- hangos, többszöri éljenzés -- nyomában jöttek a Mániu bandái, akik ártatlan embereket és asszonyokat hurcoltak el és a párnapos kénnyuralmuk alatt állandó rettegésbe tartották a község összes lakóit.

 Vass Márton elnök testvér beszédében hangoztatja az Egeresi és Szárazajtai borzalmas vérengzéseket amiket szintén Mániu hordái követtek el, amikor is több ártatlan székely testvérünkkel előre megásatták a saját sirjaikat és azután a legkegyetlenebb módon legyilkolták őket.[15]

Elnök testvérünk megemliti, hogy most midőn pár nap mulva megkezdődik Mániu és társai, illetve a Nemzeti Parasztárt elleni per, a nép fog itélkezni felettük és az a sok embertelenül elkövetett gaztett nem lesz elfelejtve és méltó büntetésüket nem fogják elkerülni.

Többihez hasonló gaztett elkövetése után történt, hogy moszkvai közbenjárásra ezt a horda bandát az orosz katonai parancsnokság Észak Erdélyből visszavonultatta[16] és helyébe már csak a demokratikus Román államvezetés vehette át a közigazgatást, amelyik teljes egyenjoguságot biztosit mindenféle nemzetnek.

 Végül még egyszer hangoztatta, hogy Mániu és társai elitélésénél a nép nem fog megfeledkezni arról a sok gaztettről, és vandalizmusi cselekedetekről amit Maniu és pribékjei a magyarsággal szemben elkövettek és méltó büntetésük kihirdetését fogja követelni.

Vass Márton elnök testvér beszédét több esetben is meg kellett szakítsa mert a nagygyülésen megjelentek egyhangulag közbekiáltásokkal halálbüntetésüket követelte nemcsak Mániu és társainak hanem a szekértolóinak is.

 Vass Márton beszéde után Király István testvérünk emelkedett szollásra, aki szintén hangoztatta beszédében, hogy Maniu és szekértolói hogy akarta a székelységet valósággal egész Erdélyből kihurcoltatni, ahova pedig 1000 éves tradicionális történelmi múlt köti. Ezután egy szomorú élményét ismertette, amikor Mániuék voltak a kormány élén. Az esemény 1929 év folyamán történt Lupényben. Abban az időben ugyanis a munkásság nagyfoku elnyomatásba részesült amiért is szervezkedésszerűen sztrájkba léptek és emberségesebb bérösszeg megállapítását kérték. Ezzel szemben fegyveres karhatalmat vezényeltek ki és több mint 126 embert gyilkotak le egyetlen nap alatt[17].

Király István megemlékszik beszédjében arról is, hogy a Maniu bandái által elhurcolt 8 ember közül még a mai napig is 6-ton távol vannak[18], lehetséges az is, hogy azóta már nincsenek az élők sorába. Névszerint a következők: Vass András, Deák, Biró I. Ferenc, Ádám András, Biró G. Géza és Tóth Mózes kiknek mindössze csak az volt a bünük, hogy a vörös hadsereg előtt letették fegyverüket és visszatértek családjuk körébe.

                A nagygyülés egyhangulag követelte a halálbüntetés kiszabását, úgy a Maniu banditák mint pedig szekértolói részére is lehet az bármily nemzetiségű is.

Varga Dénes testvér hozzászolása következik, aki javasolja a Mániuék perébe itélkező biróságnak a nagygyülésen elhangzottakról táviratban történő értesítését.

Zsombori Vilmos a helyi R.K.P. titkára, Schipeki Béla és Józsa Ferenc testvérek hozzászólásai következtek akik szintén rávilágitottak a Maniu féle banditák tömeggyilkolásaira és szörnyübnél szörnyübb gaztetteire.

A naggyülésen jelenlévők ujjolag követelték a legsulyosabb ítélet kiszabását Mániu és társaira.

Több tárgy nem lévén elnök mielőtt a gyülést bezárná a jegyzőkönyv hitelesitésére felkéri Varga Ferenc és Jánosi Beniámin testvéreket végül megköszöni a megjelenést és a gyülést bezárja.

K.m.f.

 

2/1948

Jegyzőkönyv

Felvétetett a sóváradi M.N.Sz. Intéző és Végrehajtó bizottság 1948 évi február hó 28-án tartott gyüléséről.

Jelen vannak:

 Jóni György szovátai kiküldött, Biró Géza a M.N.Sz. elnöke, Lőrincz András k.b. elnök, Király László ig. tanitó, Kimpian Simon, Madaras Béla, Sántha Károly pénztáros, Vass Albert, Sántha Gedeon, Varga Mózes Átyim Károly, Király István, Kikrály Károly Vass Sándor, Bartha Béla és Fazakas Lajos titkár és jegyzőkönyvvezető.

 Elnök üdvözli úgy Jóni György szovátai kiküldöttet, mint pedig a helyi megjelenteket és a gyűlést megnyitja.

Jóni György kiküldött elsősorban is megállapitja, hogy helyi szervezetünk Király István személyében szervező felelőssel rendelkezik és hogy a szervezés eddigi menete is a legjobb keretek között történt. Egyben felhívja úgy a szervezőt, mint pedig a végrehajtó illetve intézőbizottság figyelmét arra, hogy ezután még nagyobb lendülettel folytassák a már megkezdett illetve beindított szervezési munkálatokat.

Kiküldött beszédébe rámutat arra, hogy mily nagyfontosságu jelentőséggel bir a jeleni időben a szervezet taglétszámának felemelése és hogy az csakis ugy érhető el ha a szervezési munkálat elősegitésében mindenki egyformán szivvel és lélekkel bekapcsolódik ezen nagy horderejű munkálatba.

 Továbbá rámutat arra is hogy ezután minden egyes tagságot fizető családfőt ingyenes tagsággal követhet a feleség és hogy ezáltal a további szervezés mennyire elő van segitve, mert a jelenlegi nehéz pénzviszonyok között sokkal könnyebben fizethető egy tagsági díj, mintha mindkét fél tagságot kellene hogy fizessen és ezáltal sokkal nagyobb lelkesedéssel kapcsolódnának be a még nem tagok a M.N.Sz. kötelékébe. Beszédében javasolja, hogy a politikai beszámoló sem az Intéző és Végrehajtó bizottsági gyülésekről sem pedig a nagygyülésekről semmilyen körülményekből kifolyólag ne maradjanak el.

Kiküldött érdeklődik az Egyház és a M.N.Sz. közötti viszonyról. Miután erre vonatkozólag felvilágosítást kapott elégtétellel veszi tudomásul, hogy az Egyház és a M.N.Sz. közötti viszony a lehető legjobb.

 Király László ig.tanitó kultur beszámolója következik és kiküldöttnek beszámol az eddigi kulturális munkálatokról. Kiküldött elégtétellel és dicsérettel adozik az eddigi kulturális munkálatokért.

 Jóni György kiküldött megemlékezik a pár nappal ezelőtt megtartott történelmi fotosságu "Egységes Munkás Párt" megalakitásáról[19]. Beszédében rámutat arra, hogy milyen nagy jelentőséggel bir a mai időkben egy ilyen nagy tömegnek az együttmüködése, mert amint mondotta "Ahol a tömeg ottan az erő" és ha erő van akkor a reakciosokkal végképppen le lehet számolni, és azután nem fogják tudni az ártatlan munkás osztályokat megint kizsákmányolni és teljes elnyomatásban részesíteni.

Végül a kiküldött kéri a helyi szervezet vezetőségét, hogy a közeledő vetési csatában  a legnagyobb lelkesedéssel kapcsolódjon bele és legyen segitségére a közigazgatási szerveknek, hogy minél eredményesebb munkát tudjon elérni. Ugyancsak kéri helyi szervezetünket, hogy az "Emge" tanfolyamok megrendezését minél szélesebb körben támogassa.

 Legvégül Jóni György kiküldött érdeklődik a "Sajtó Honap" megrendezése felől. Miután erre vonatkozó tájékoztatást kapott amit megelégedéssel vett tudomásul köszöni a megjelentek megjelenését.

 Végül elnök megköszöni kiküldött nagy fontosságu beszámoloját az összes megjelentek megjelenését a gyülést -- miután a jegyzőkönyv hitelesitésére Király László és Varga Mózes testvéreket felkérte -- bezárja.

K.m.f.

 

8/1948

Jegyzőkönyv

 Felvétetett a sóváradi M.N.Sz. Intéző és Végrehajtó bizottság 1948 évi November hó 26-án tartott gyüléséről.

Jelen vannak:Vass Márton képviselő testvér valamint ugy az Intéző mint a végrehajtó bizottság teljes egészében.

Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyülést megnyitja. Megnyitó beszédében rámutat, illetve megemlékezik Barabás István legyilkolt gazdasági reszort felelősünkről a következőkben: Mint ismeretes e hó 21-én este 6 órai kezdettel az M.N.Sz.helyi szervezetének mükedvelő csoportja a "Szabadság szerelem" cimü szindarabbal állott elő, hogy azzal szorakoztassa az egybegyült közönséget majd ezt követően pedig táncmulatságon vegyen részt. Beszédében kitér arra, hogy annak dacára, hogy a legszebb kimenetelü illetve legsimább lefolyásu kellett volna legyen a megrendezett előadás illetve táncmulatság mégis az a sajnálatos körülmény történt, hogy az ifjuság egy külön csoportja amelyik mind olyan elemekből adodik össze amelyik csoport telesen távol tartotta magát az összes demokratikus szervezetektől sőt nemcsak hogy nem vett részt a közösségi munkákban, hanem azok munkáját mindenben gátolta illetve akadályozta.

Továbbmenően beszédében rámutat arra is, hogy ez a bizonyos külön álló ifjusági csoport valósággal a barbárizmus modjára előre megfontolt szándékkal gyilkolta meg Barabás István testvérünket a reakcio jegyében.

Mielőtt beszédét befejezte volna kérte az Intézőbizottságot, hogy a legyilkolt Barabás István testvérünket mindenki tartsa meg emlékezetében, sőt annál többet tegyen, ugy a hátramaradott özvegyet mint pedig a hátramaradott 2 kiskoru árvát a legmesszebbmenő ugy egyéni mint pedig közösségi támogatásban részesitse.

Eztuán felkéri a gyülés minden egyes tagját hogy szoljanak mindannyian a tárgyhoz [...]

Vass Márton képviselő testvér hozzászolása következik. Nevezett rámutat arra, hogy ez a sajnálatos körülmény amelyik községünkben megtörtént, ennek egyedüli oka csakis a folyamatban levő "Osztályharc" és éppen ezért a legnagyobb éberségre hivja fel figyelmét a gyülés minden egyes tagjának.

 Beszédében fejtegeti, illetve részletesen ismerteti az osztályharcot, annak megkezdett időpontjától, amely már az ősközösség megszünésével kezdődött, egész jelen napjainkig. Rátér, hogy a városi dolgozók tömege az osztályharcot majdnem teljes egészében megvivta, mert magáévá tette a Marx, Lenin és Sztálin elvtársak tanait. Rámutat arra is, hogy a falusi dolgozók ezeket a tanokat még mindig nem akarják magukévá tenni, sőt mi több valósággal nagyrésze még mindig távol tartsák magukat a Demokratikus fejlődéstől és éppen ez az oka annak, hogy ilyen szégyenteljes modon követtek el harcostestvérünkkel szemben gyilkosságot.

Rövid külpolitikai beszámolojában ismerteti hogy a még létező kapitalista államokban a munkás osztályok mily erős harcot folytatnak a kapitalista rendszer felszámolásáért.

Vass Márton képviselő testvér nagyon értékes hozzászolását illetve beszámoloját a gyülés minden egyes tagja nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig.

Biró D. Albert szervező felelős javaslata következik mely javaslatban arra kéri a gyülést, hogy jelen jegyzőkönyv kivonata a Sajtólevelünk utján leközlés végett legyen beküldve a Népujság[20] kiadó hivatalának.

Gyülés a javaslatot elfogadja és felszolitja a sajtólevelezőt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, illetve intézkedéseket.

Tárgysorozat végeztével elnök köszöni a megjelenést és felhivja minden egyes jelenlevő figyelmét arra, hogy ez év december hó 5-én tartandó M.N.Sz. népgyülésre minél több tagot szervezzen be, hogy a gyülés minél nagyobb számu legyen annál is inkább mivelhogy vármegyei kiküldött fogja a népgyülést megtartani. Végül felkéri a gyülés tagjait a jegyzőkönyv aláirására és a gyülést bezárja.

 

2/1949

Jegyzőkönyv

Mely felvétetett a sóváradi M.N.Sz. intézőbizottságának 1949 december 2-án tartott gyűléséről.

Jelen vannak Jakab József megyei kiküldött, Mezei László körzeti kiküldött, Tikosi József a R.M.P. alapszerv. titkár és az Int. Bizottság 22 tagja.

Király István üdvözli a megjelenteket a gyűlést megnyitja. Átadja a szót Jakab József megyei kiküldöttnek. Jakab József legelőször is kéri a szervezet vezetőit, hogy a beszámolókat röviden tartsák meg [...]

Mezei László kifejti, hogy a M.N.Sz. új irányt vesz fel. Eddig kimerült a szervező munkába. Osztályharcos szellembe kell ezt az új irányt vinnie. Fel kell legyen fegyverezve politikailag. Az ötéves terv sikeres végrehajtásához magasabb felkészültségű tömegekre van szükség. A terv végére 80%-al kell az életnivó emelkedjen.

 Jakab József is kihangsúlyozza, hogy minden M.N.Sz. vezetőnek politikai munkát kell végeznie.

Ahhoz hogy a szocializmust fel tudjuk építeni szükség, hogy tanuljunk. Utána a felszabadulás utáni megvalósitásokra tér ki. Az ipar fejlesztése is egyik fontos tenni való. Nagyszerűen vázolta azt a helyzetet ami a legnagyobb szükség idején milyen segítséget adott a Szovjet-Unió és mit követeltek az imperialisták, hogy ők segítsenek dolgozóinkon. Tehát mindezt politikailag is meg kell vizsgálni, hogy megérthessük. A világpolitikai helyzetről is bőven ad felvilágosítást. Kéri, hogy a hozzászolások alkalmával a meg nem értett kérdéseket tegyék fel. Kérdése senkinek sincs, mivel a beszámoló kimeritő volt.

 Mezei László ismerteti a versenypontokat melyeket a megye küldött ki. Tudatja, hogy Sóvárad Mogyoróval[21] van versenyben. Falura csak a Falvak Népe naptára lesz kiküldve a létszám 50%-át véve alapul. kéri a népszerűsítését.

 A M.N.Sz. vezetősége addig marad a helyén amig a megyétől kijönnek és a nagy gyűlésen megcsinálják az átszervezést.

Foglalkozik a nehézségek feltárásával, hogy azokat fel is tudjuk számolni. A nehézség takargatása csak hátrányára lesz a szervezetnek.

Az utcafelelősök mellé Király István beosztja a Végrehajtó bizottsági tagokat és megadja a szükséges utasítást. Helyi problémákkal foglalkozik.

Több tárgy nem lévén elnök a gyűlést bezárja

K.m.f.

 

1/1950

Jegyzőkönyv

Készült Sóváradon 1950 január 8-án a Magyar Népi Szövetség taggyűlésén.

 Jelen vannak Király István elnök, Kapás Győző megyei kiküldött [...] valamint a M.N.Sz. tagjai közül 175 --ön.

 Elnök üdvözli a magjelenteket valamint Kapás Győző megyei kiküldöttet és a gyűlést megnyitja [...]

 Király István elnök ezek után felkéri Kapás Győző megyei kiküldötet, hogy tartsa meg a beszámoloját. A felkérés után Kapás Győző elvtárs, megyei kiküldöt részletes beszámolot mond a belpolitikai helyzetről igen részletesen beszél a nemzeti kérdésről össze hasonlitja a mult nemzeti kérdést a mai nemzeti kérdéssel. Továbbiakban részletesen beszél a belső elenségről a reakciorol és itt megemliti, hogy megyénkben is egy rémhirt terjesztettek a pénz romlásárol ami egyáltalán nem vált be, de sok dolgozo testvérünk nagyon rosszul járt a rémhirtejesztés alkalmaával igen magasra emelkedett a szabad forgalmi áruknak az ára [...]

Ezek után a megyei kiküldöt igen behatoan foglalkozik a külpolitikai helyzetről beszédében végig megy az angol-amerikai imperialista táborhoz tartozo összes országok politikai helyzetéről, megemliti többek között a szabad Kína végleges felszabadulásárol.

 Továbbiakban az általános belpolitikai helyzetről valo beszámolás után igen részletesen beszél az 1950. év egy éves gazdasági tervről ezt a tervet részleteibe veszi és igen népiesen érthetően megmagyarázza.

 Ezek után a községünkben lépten-nyomon előfordulo kulák kérdést dolgozza fel, és itt részletesen kielemzi, hogy kik a szegény parasztok, közép parasztok és kik a kulákok. A kulák kérdéssel kapcsolatban kifejti, hogy sokan vannak még sorainkban kik még nem értették meg az idők szavát és így szembe fordultak velünk és így Sóváradon a M.N.Sz. kebeléből a megyei végrehajtó bizotság meg vizsgálása alapján Biró Géza ifj, Adorjányi Árpád, Biró M. István testvéreinket kizárásra, valamint Fekete Ferencz és Sántha Balázs testvéreinket egy-egy fél évi tagságának a felfüggesztését javasolja, felhozva a fenti testvéreink hibáinak nagy részét [...]

Mivel a napirend befejeződöt mivel igen kevesen szoltak hozzá az elhangzottakhoz a jelen levő Vass Márton nagy nemzetgyűlési képviselő kéri a további hozzá szolást. Erre a felhivásra Madaras András testvérünk szól hozzá kiemeli Kapás Győző megyei kiküldöt igen részletes beszámoloját, és kéri hogy Vass Márton tartson egy előadást mint falunk szülötte és világítsa meg előtünk az utat. A közgyülés tagjai egyhangulag kérik hogy Vass Márton tartsa meg előadását.

 Ezek után Vass Márton beszél a M.N.Sz. tagjainak, többek között felhivja a testvéreket az olvasás igen fontoságára különösen a marxista-leninista könyvek és a szép irodalmi könyvek olvasására.

Továbbiakban igen részletesen beszél a munkás-paraszt szövetségről ezt a kérdést igen részletesen dolgoza fel igen érthetően magyaráza meg.

Ezek után a szocializmus építésének tervéről beszél igen népi nyelven és érthetően.

Ez után a szövetkezeti gazdálkodásrol beszél olyan kérdéseket világít meg amit eddig erről a kérdésről tagjaink nem tudtak.

A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta az előadást.

 Mivel több tárgy nem lévén az elnök a gyűlést bezárja.

K.m.f.

 

2/1950

Jegyzőkönyv

Mely felvétetett a sóváradi M.N.Sz. intézőbizotság 1950 jan. 13-án tartott gyűléséről.

Jelen vannak Király István elnök és 32 -en az intézőbizottsági tagok.

Elnök üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitja [...]

Elnök bejelenti, hogy a Párt Őt más helyre állította és ezért a M.N.Sz. vezetését más emberre kell bíznunk. Elnök tisztségéről lemond és maga helyett ajálja Átyim Károly tagot. Alelnöknek Abodi Sándor utcatizedest aki maga helyett neveljen ki egy tagot. Kéri a véleményt a jelenlevőktől.

A gyűlés egyhangulag a jelölteket megválassza [...]

Király István bejelenti, hogy a Gazdakör mint olyan megszünik, hogy régi társadalmi rendszer maradványa. Egyben bejelenti, hogy vagyona is van. Majd a koordonáló bizottság fog dönteni, hogy a vagyonával mi legyen. Felkéri jelenlevőket, hogy szóljanak hozzá.

 Senki se szól hozzá. [...]

 

 

7/1950

Jegyzőkönyv

Mely felvétetett a sóváradi M.N.Sz. intéző bizottságának 1950. Március 11-én tartott rendes gyűléséről.

 Jelen vannak: Átyim Károly elnök és 20-an a bizottság tagjai közül. [ ...]

 Elnök bejelenti, hogy a taggyűlést holnapra 1950 március 12-én meg kell tartsuk, mert már okvetlen szükséges. Utasítja a körzetfelelősöket, hogy mozgósítsák az utcafelelősöket a gyűlés meghivására.

Nagyobb mennyiségű brosura érkezett a szervezethez. Minden intéző és végrehajtó bizottsági tag az utcafelelősökkel együtt ki kell vegye a részét a munkaterv szerint. Ezért gyűlés végeztével mindenki megkapja a ráeső részt.

Tagok vállalják is.

 Biró M. István kérést adott be, melyben igazolja magát a kizárás miatt. Kérését mi a megyéhez küldjük fel és ott majd döntenek a kérdésben. Titkár a kérést megkapta és a megyéhez továbbitotta is. [...]

Elnök bejelenti, hogy az E.M.G.E. megszűnt és a vagyona a szövetkezet tulajdonába ment át. A járási népt. alelnöke volt kint és egy jegyzőkönyvet is vettünk fel az átadásról. Jegyzőkönyv egy példánya az irattárunkban maradt.

 Több tárgy nem lévén elnök a gyűlést bezárja.

K.m.f.

 

11/1950

Jegyzőkönyv

Mely felvétetett a sóváradi M.N.Sz. 1950 június 4-én tartott gyűléséről [...]

Király István a kiértékelés során az alábbiakban teszi meg: Először is hivatkozik Lenin szavára amikor a nagytömegre azt mondta egy alkalommal, hogy annak beszélni nem érdemes. Egy másik alkalommal 28 embernek kellett beszélni és azt mondta ezeknek érdemes beszélni. Mi ma kevesen vagyunk jelen és az aki ma eljött érdemes nekik beszélni. Kéri a jelenlevőket, hogy azokat akik nem végzik rendesen a munkát cseréljék le és helyettesítsék dolgozó tagokkal. A mai gyenge beszervezésért felelős a szervezet vezetősége. Az utcafelelős maga sem jelent meg, akkor hogy jöjjön el a tag? A jelenlegi gyűlés példa lesz a vezetőségnek, hogy a legközelebbi gyűlésre a szervezés jobban történjen. Egy uton kell haladnunk amelyet a R.M.P. jelölt ki a mi számunkra is.

 Nagy Lajos elvtárs is hozzászól és helyesli Király I. megállapítását a tagok jelenlétével kapcsolatosan. Helytelennek tartja a hallgatást. Nem szólnak hozzá a beszámolókhoz.

 Községünkbe megalakulás előtt áll a kollektív gazdaság. A reakció befolyása alatt tartja a községet. A kollektív gazdaság meg akarja szüntetni a nyomort hazánkban. Sok olyan hír van mely rettegésben tartja a lakosságot. A szegényparasztságon keresztül terjesztik a hireket. Ezek nem igazak. A kollektív gazdaságban majd mindekit munkája szerint fognak jutalmazni [...]

Zsombori Vilmos hozzászólásában a túlzsúfolt gyűlésekről emlékezik meg. Ma pedig a távolmaradást az alakuló kollektív gazdaság megalakításával szembeni passzív magatartásnak tudja be. Falun is a szocializálás útjára kell lépni épp úgy mint városon. Kéri a jelenlevőket, hogy a dolgokat tegyék magukévá és kapcsolódjanak bele a kollektív megalakításába.

 Több tárgy nem lévén elnök helyettes a gyűlést bezárja.

K.m.f.

 

13/1950

 Jegyzőkönyv

Felvétetett Sóváradon az M.N.Sz. Intéző V.B. és utcafelelősök gyűlésén 1950 júl. 28-án

Jelen vannak Csáki Gábor járási kiküldött  Átyim Károly M.N.Sz. elnök az Intéző V.B. és utcafelelősök 22-en [...]

Elnök mmegnyissa a gyűlést ismerteti a napirendi pontokat [...] éppen ezek az eredmények a biztosítéka a R.N.K. ágban is hogy rá térjünk mi is a Szociálizmus utjára a munkás osztály hatalmas áldozatot hozott már eddig is hogy karöltve a dolgozó földművessel egy új hazát építsünk fel ahol nincs kizsákmányolás és sajnálattal állapítsa meg, hogy sokan nem értették meg ezt a nagy célt.

 Hozzászólások során Varga Dénes, Király István valamint Ádám Márton szoltak hozzá a kollektív gazdaság mellett. Más hozzaszólás nem volt.

Végül a gyűlés el határozza hogy Vasárnap azaz 30-án tag gyűlést tartanak és megszervezik a mozgósitást.

 Több tárgy nem volt az elnök a gyűlést bezárja az Internácionálé el éneklésével.

Átyim Károly                              Király Károly             

   elnök                                         Biró Dezső

 

Jegyzetek

(A jegyzetek összeállításánál felhasználtam Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953. Budapest-Szeged 1994. c. munkáját.)


 

[1] Marosvásárhelyen 1945 október 15-én először Magyar Demokrata Szövetség néven alakul meg a politikai szervezet, később változtatják a nevét "Magyar Népi Szövetség"-re. A jegyzőkönyvben használt változattal feltehetően a folytonosságot kívánta jelezni a jegyzőkönyvvezető.

[2] A tizedeseket, utcatizedeseket vagy utcafelelősöket kezdetben a tagság választotta a falu tízesei, nagyobb utcái képviseletében. Később a helyi vezetőség javaslataira választottak ucafelelősöket.

[3] Az 1945 április 18-án közétett 294. sz. törvényerejű rendelettel létrehozott észak-erdélyi ítélőtáblák mellett népbíróságokat  is kellett volna alakítani, erre azonban csak Kolozsváron került sor.

[4] A Magyar Népi Szövetség Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága  1945 március 13-án a Kolozsváron tartózkodó Petru Groza miniszterelnöknek memorandumot nyújtott át, melyben más kérések mellett az is szerepelt, hogy "a magyarság az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből számarányának megfelelően részesedhessen". Ezt a kérést feltehetően jóváhagyták, arra nem találtunk adatokat, hogy települtek-e az említett szász falvakba sóváradiak.  

[5] A jegyzőkönyv feltehetően az 1945 március 15-én Marosvásárhelyre érkező Vlădescu-Răcoasa nemzetiségügyi miniszterrel folytatott megbeszélésekre utal. A Magyar Népi Szövetség marosvásárhelyi szervezete ekkor emlékiratot ad át a miniszternek.

[6] Országos Demokrata Arcvonal: 1944 szeptemberében alakult gyűjtőszervezet, tagja volt a Magyar Dolgozók  Szövetsége is.  A sóváradi M.N.Sz. elnök valószínűleg az ODA marosvásárhelyi központjával lépett kapcsolatba.

[7] 1945 június 24-27-én tartották Bukarestben az Ekésfront első kongresszusát.

[8] Feltehetően a földvári és tîrgu-jiu-i internálótáborokban fogva tartott magyarokra utal a jegyzőkönyv, az utóbbi táborból csak néhány nappal a kongresszus előtt szabadultak a foglyok.

[9] Valószínűleg az Ekésfront kongresszusán 1945/261 sz. állampolgársági törvényt is ismertették.

[10] 1945 november 15-18. között Marosvásárhelyen ülésezett  a Magyar Népi Szövetség "százas" intézőbizottsága, a tanácskozás után kiadott kiáltványról van szó.

[11] A vármegyei Magyar Tankerületi Főigazgatóságra utal  a jegyzőkönyv.

[12] A M.N.Sz. Maros-Torda vármegyei szervezete.

[13] 1947 júliusában letartóztatják a Nemzeti Parasztpárt vezetőségét, a hónap végén a Nagy Nemzetgyűlés feloszlatta a pártot. A jegyzőkönyv a bukaresti katonai törvényszéken a pártvezetők ellen folyó perre utal.

[14] Vass Márton  Maros-Torda vármegyei elnöknek szerepe volt a Magyar Népi Szövetség országos vezetésében is: a Temesváron tartott III. országos kongresszuson (1947. november 21-23) Juhász Lajossal és Bányai Lászlóval együtt alelnöknek választják. Eredetileg Kurkó Gyárfás ellenében elnöknek akarták jelölni, de nem vállalta.

[15] 1944 szeptemberében Észak-Erdélyben a visszavonuló front mögött félkatonai alakulatok szerveződtek, az ún. Maniu-gárdistákból és önkéntesekből. A jegyzőkönyvben említett helységeken kívül más településeken is gyilkosságokat követtek el (Gyanta, Csíkszentdomokos, Gyergyószentmiklós, Bánffyhunyad).

[16] A 1944 november 12-én rendeli el Vinogradov szovjet tábornok, hogy két napon belül a román "reakciós közigazgatás el kell hagyja Erdélyt," mert nem biztosítja a fegyverszüneti feltételek végrehajtását és a demokratikus magyarság jogait. A román közigazgatás 1945 márciusában tér vissza Észak-Erdélybe az első Groza kormány megalakulása után.  

[17] A zsílvölgyi bányászok sztrájkja 1929 augusztus 5-én robbant ki. A kormány a tömegbe lövetett.

[18] 1944 őszén Maros-Torda vármegyéből közel 4000 magyar lakost hurcoltak el a Maniu- gárdisták Földvárra és Tîrgu-Jiu-ba, akiknek egy része meghalt az internálótáborokban.

[19] 1948. február 21-23 között Bukarestben tartották a Román Kommunista Párt és a Romániai Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusát: megalakult a Román Munkáspárt.

[20] A Brassóban megjelenő Népi Egység (a M.N.Sz. félhivatalos lapja)  nevét 1948 március 2-ától "Népújság"-ra változtatják, Kurkó Gyárfás helyett Szabédi László lesz a felelős szerkesztő.  

[21] A közeli Nyárádmagyarósról van szó.